Ma 100 éve halt meg Ady Endre

           Ady Endre világviszonylatban is a XX. század egyik legnagyobb költője. Petőfi óta a következő új főszereplő, akinek jelentőségéhez egészen József Attila fellépéséig senki sem fogható.

           Amikor huszonkilenc éves korában az Új versekkel az irodalom és az irodalmi harcok kellős közepére kerül, már hosszú út áll mögötte. Szegény sorsú, de nagy történelmi múltú, szilágysági kisnemesi család sarja. Diákkorától fogva versel. Érettségi után jogásznak indul, de hamar elcsábítja az újságírás. Debrecenben hírlapíró, itt jelenik meg első verseskönyve, amelyen még erősen érződik Reviczky hatása, és amelyhez az ifjúság körében népszerű Ábrányi Emiltől kér előszót.

Debrecenből kerül Nagyváradra újságírónak. Ez a város döntő élményeket ad. Gyorsan fejlődő polgárváros, amelynek izgatott értelmisége nem is Budapest vagy Bécs, hanem Párizs felé tekint. Ott érlelődik az új magyar irodalom. Művelt írókkal, költőkkel, újságírókkal barátkozik össze, köztük Bíró Lajossal, az új magyar novellairodalom egyik legkitűnőbb művészével, aki mindhalálig egyik legjobb barátja marad. Ezeknek a körében ismeri meg a polgári radikalizmus eszméit, de a divatos filozófusokat - Schopenhauert, Nietzschét - is, itt találkozik előbb Marx nevével, majd műveivel. Ebben a nagyváradi körben érik nagy politikai publicistává. Ady ugyanis költői nagysága mellett a magyar politikai újságírásnak a legnagyobb alakja, és már eszmében-stílusban teljesen kiérett publicista, amikor költőként megtalálja a saját hangját.

Nagyváradon jelenik meg második verseskönyve, amelynek néhány darabja majd bele fog kerülni az Új versek kötetébe is. Itt találkozik Lédával, a nagy szerelemmel. A művelt, szenvedélyes nagypolgári asszony közvetíti Adyhoz a modern francia költőket, ő bírja rá szerelmét, hogy franciául tanuljon, majd együtt utaznak Párizsba. Csaknem egy évet töltenek ott és a Riviérán. Franciaországban születik az Új versek nagy része.

Saját bevallása szerint nem érdekelte egyéb, mint a „politika és szerelem”. Szerelmi költészete szakítás minden hagyománnyal. Hatottak rá a világirodalom szimbolista dekadensei, de túllépett rajtuk: az álszemérem nélküli szenvedélyes szerelem új hangú dalnoka lett. Úgy egy évtizedig Léda volt az ihletője, majd más asszonyok, végül végső éveinek nagy szerelmi élménye: a felesége.

           Ady körül elkeseredett harcok folytak haláláig, és még sokáig halála után is. Fiatalon halt meg, negyvenkét éves korában, a polgári forradalmat még nagybetegen megérte, a proletárforradalmat már nem. De a forradalmárok tudták, hogy ő volt a nagy előharcos. Az irodalomtörténet azóta már egyértelműen tudja, hogy vele kezdődik nálunk a XX. század. Ma már világszerte tudják, hogy Ady Endre a halhatatlan költők nagyjai közé tartozik.         

/mek.oszk.hu/