Húsvét után a hetedik vasárnap, a föltámadást követő ötvenedik nap PÜNKÖSD. Amikor Mátyás csatlakozásával ismét tizenkét apostol volt együtt, Jézus ígérete szerint „megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenkire azok közül. És megtelének mindnyájan Szentlélekkel, és kezdének szólni más nyelveken (ApCsel. 2).
Ez volt a történelmi pillanat, amikor idegen népek közé téríteni induló apostolok lépteivel a keresztyénség világhódító útjára indult. Az Egyház születésnapját tartjuk Pünkösdkor. A Közel-Keleten eredetileg aratási ünnep volt, az ókori Rómában a rózsák ünnepe.
Pünkösd jelképe Európa minden népénél a piros rózsa, ezért „rózsák húsvétjának” is nevezik. A kerti pünkösdi rózsa ókori gyógynövény, szirmaiból görcsoldót nyernek. Régi magyar neve bazsarózsa. Mint keresztyén jelkép a tövis nélküli pünkösdirózsa Szűzmária virága lett. A május vége felé virágzó sötétpiros igazi pünkösdirózsa.
Ősi népszokás szerint a falvakban pünkösdi királyt és királynét választanak, a férfiakat ügyességi versenyen teszik próbára. Hatalma egy évig tart, ezért mondják: rövid, mint a pünkösdi királyság.