Vasárnapi Üzenet 2019.03.31.

2019. május 22. 81 Views

Nt. Nacsádiné Csuka Melinda lelkipásztor beiktatási beszéde

“Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” 1 Kor. 16,4

Szeretett Testvéreim! Kedves Ti Mind! Csordultig van a szívem örömmel és hálával, hogy ezen a napon, 21 év szolgálati idő után életem első beiktatási ünnepén éppen itt állhatok és ezeket a gondolatokat megoszthatom.

Amikor a Theológia befejeztével 1999-ben először kaptam kinevezést ebbe a gyülekezetbe, nagyrabecsült elődömtől Nt. Veres-Kovács Attilától egy könyvet kaptam ajándékba ezzel a jókívánsággal: “Szava ne legyen pusztába kiáltott hiábavalóság, hanem találjon nyájat” – még nem gondoltam, hogy az a nyáj éppen Nagyvárad-Olaszi imádkozó népe lesz.

Nincsenek véletlenek az ember életében, nem történik semmi sem esetlegesen. Minden esemény vagy döntés mögött a Mindenható Isten jóváhagyása áll. Az Úr megérlelte tervét és úgy intézte szolgálati utamat, hogy más szolgálati helyeim mellett az mindig visszakanyarodott Olasziba. Életem minden nagyobb eseménye, családi vonatkozásban is itt zajlott ebben a gyülekezetben felszentelésemtől kezdve. Háromszor voltam itt segédlelkész, helyettes, majd beszolgáló, beosztott lelkész – ma pedig kegyelemből mind itt egyben: parókus lelkész. Az elmúlt 20 esztendőben van mire visszatekintenem. És úgy tekinthetek vissza, hogy lehetőséget kaptam e helyen előre is tekinteni. Egy út kezdete és folytatása is ez egyben, mely utat csak akkor tudom jól járni, ha “minden dolgunk szeretetben megy végbe”, és közben Isten nyájának pásztorlásában állandóan a feltámadott Krisztusra mutatunk.

Hogyan? Jézus a Hegyi Beszédben így tanít: “Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat”. Ahogyan csakis a só által sózatik meg bármi is és lesz jó íze mindennek, ugyanúgy csakis krisztusi lelkülettel tudunk Krisztus-követőkké tenni minden népeket. Istennek az a terve az emberekkel és közösségi szinten a gyülekezetekkel, hogy só és világosság legyenek ebben a világban, és a többiek látva az ő jócselekedeteiket, dicsőítsék a mennyei Atyát. A világ nem arra kíváncsi, hogy mi mit mondunk magunkról, hanem ha „megízlelik az életünket”, vagy dicsőítik ezáltal a mennyei Atyát, vagy nem.

           A keresztyénség nagyszerű dolog, de a világ leghaszontalanabb dolgává válik, ha hiányzik belőle Isten Lelkének az ereje, a szolgálat készsége. A tanítványnak csak az a feladata, hogy a benne levő Krisztusnak a fénysugarát áteressze magán és ha a tanítvány igazán azt teszi, amire el van hívva ebben a világban - tehát szolgál -, akkor ő is épp úgy, mint a világosság, a Krisztus: fénylik.

A mi rendeltetésünk az, hogy végezzük az Istentől reánk bízott jó munkát a mindennapi életben. Ne csak egyszerűen keresztyén erényekért dolgozzunk, hanem munkánkat úgy végezzük, hogy az emberek erre figyeljenek fel, és ennek nyomán irányuljon tekintetük az Isten felé.

Nagyon sok mindenkinek tartozom ma köszönettel ezért a szép napért. Adott az Isten elsősorban szerető szívű, szép lelkű szülőket, akik elindítottak az úton, akiknek munkája sokszor a háttérben zajlott. Ma megköszönöm, hogy itt vannak velem és együtt repes a szívünk.

Köszönöm férjemnek (akinek ma van a névnapja) és fiamnak, Dávidnak, hogy szeretettel és türelemmel támogatnak. Sokszor hiányoztam otthonról, mert biza más az, amikor a családban a feleség, az anya a lelkész és más, amikor a férfi.

Köszönet illeti férjem drága szüleit is és nem utolsó sorban öcsémet és övéit, hogy egy kis család nagy szíve van mögöttem ebben a szolgálatban.

Kérem a gyülekezet vezetőségét és tagjait, akik bizalmat szavaztak nekem is megválasztásommal, hogy hordozzanak bennünket imádságban. Imádkozzanak értünk, hogy adassék Ige a szánkra! Támogassák lelkészi munkánkat, szolgálva nemcsak beszéddel, hanem tettekkel is, áldozva engedelmes szívvel a mi Megváltónknak.

Kedves szolgatársam: “A boltív két egymásnak támaszkodó gyengeség, melyből végtelen erő keletkezik!”- mondja Leonardo da Vinci. Mi a boltívnek csak egy-egy fele vagyunk, de Krisztusra támaszkodunk komoly őrállókként a vártán! Isten legyen útitársunk! Vezessen nappal felhőoszloppal, éjjel tűzoszlopban és az Ő orcája és áldása kísérje végig közös utunkat.

Adja Isten, hogy békességben tudjunk közösségünkben együtt szolgálni, és ne feledjük: nekünk, akiknek a vállára ráborul a fekete palástcsak szolgák vagyunk! Adjon Isten tisztánlátást, szeretetet, bölcsességet és alázatot Olaszi gyülekezetének és az Ő országának építésében.

Kívánom mindkettőnknek, legyen erőnk mindenre a Krisztusban és minden dolgunk szeretetben menjen vége! SOLI DEO GLORIA!  Ámen!

 

 

 

Még több ebben a kategoriában: « Vasárnapi Üzenet 2019.03.24_2.