A Biblia vasárnapja

              Március első vasárnapja a református egyházban hagyományosan a Biblia vasárnapja. A tematikus vasárnap célja a szentírásolvasás népszerűsítése és a bibliafordítói munka ismertetése a gyülekezetekben.

             Az első teljes magyar bibliafordítás közrebocsátásának dicsősége Károlyi Gáspár nevéhez fűződik: Szent Bibliája (1590) nemes írói munka. Szövege ódon, stílusa egyöntetű, magyarsága vonzó.

   Károlyi Gáspár latin szöveg nyomán dolgozott, de figyelemmel kísérte a görög és héber szövegeket is. Munkájában többen segítették, így különösen Pelei János református teológus. Az érdem oroszlánrésze mégis az agg prédikátoré.  „Bizonnyal tudom – mondja az olvasóhoz intézett soraiban – és semmit sem kételkedem, hogy ezen mi munkánknak, minekutána emberek közé az kimegyen, sok irigye és sok rágalmazója lészen. Mert miképpen a testet követi az árnyék, azonképpen a virtust azaz a jóságos cselekedeteket követi az irigység. És akik a rágalmazásra születtek, mivelhogy a más ember munkájához vagy cselekedeteihez hasonlót nem cselekedhetnek, ha különben annak nem árthatnak, rágalmazzák azt. Mindazáltal senkinek sem irigységével, sem rágalmazásával nem gondolok, mert az Isten és az én jó lelkiismeretem nekem bizonyságom, hogy nem egyebet, hanem a nagy Istennek tisztességére, az ő házának épületére néztem a dologban.”

  A hatalmas munkát hitbuzgó protestáns nemes urak nyomtatták ki a maguk költségén. Ecsedi Báthory István országbíró, több vármegye főispánja, az erdélyi fejedelmi család vérrokona, nemcsak pénzzel segítette a munka megjelenését, hanem egész nyomdát szerelt fel kinyomtatására Vizsoly községben, Gönc mellett. Rákóczi Zsigmond, a törökverő hős, Eger kapitánya, később erdélyi fejedelem, szintén sokat áldozott a kiadás költségeire. Nem hiányoztak egyéb buzgó mecénások sem. A papirost és betűket Németországból hozatták, a nyomdai munkák elvégzésére Mantskovit Bálint galgóci könyvnyomtatót hívták meg. A másfél évig tartó nyomdai munka 1590 nyarán ért véget. Ekkor került ki a sajtó alól a protestáns országrészekben nagy örömmel fogadott teljes fordítás: a vizsolyi biblia.

Az első teljes magyar bibliafordítás nagy hatást tett a magyar protestáns vallásos írók stílusára és a magyar nép nyelvére. A katolikus írók nem olvasták, de hatása alól ők sem vonhatták ki magukat, mert közvetve reájuk is hatott a protestáns vallásos irodalom stílusa. A hatást nem szabad túlozni sem a protestáns, sem a katolikus próza fejlődésében, bizonyos azonban, hogy egyrészt a bibliás kifejező mód, másrészt a deákos magyarság e nagytekintélyű munka forgatása nyomán fel-feltűnik a vallásos könyvek lapjain s a kálvinista magyar nép beszédében is.          

 /www.arcanum.hu/