Vasárnapi Üzenet 2019.01.20.

2019. január 18. 191 Views

Nemzeti Himnuszunk kalandos útja

              A magyar kultúra napját 30 éve, 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén nemzeti Himnuszunk kéziratát.

           A kézirat, amelyet a költő két lapra írt, 1946. decembere óta van az Országos Széchényi Könyvtár birtokában. A költő verseit külön lapokra írta és gyűjtötte, így jött létre a kéziratcsomag, amely valamikor szétszóródott és bizonyos lapok kikerültek belőle. Kölcseynek nem voltak egyenes ági leszármazottai, ezért a kéziratok a rokonságon keresztül maradtak ránk. A csomagba Kölcsey folyamatosan másolta be a verseit. Ezek azonban nem végleges változatok, hanem tisztázatok, amelyekben néhol javítások is vannak.

A csomag valamikor az 1830-as évek végén eltűnt, és megkezdte száz évig tartó lappangó útját. Kölcsey 1838-ban meghalt, és a Magyar Tudományos Akadémia már ennek az évnek a végén tárgyalásokat kezdett Kölcsey sógornőjével, Szuhány Josephine-nal (özv. Kölcsey Ádámné) a kéziratok megvásárlásáról, a költő ugyanis unokaöccsére, Kölcsey Kálmánra hagyta kéziratainak jelentős részét.

Kölcsey ifjúkori barátja, Szemere Pál, szívén viselte mind a család, mind a kéziratok sorsát. Mind Szemere, mind Szuhány Josephine úgy gondolták, hogy a kéziratok materiális értéket jelentenek Kálmánnak, ami természetesen így is volt. A kéziratcsomag végül a család tulajdonában maradt.

Különböző leszármazások folytán az iratcsomó a Miskolczy család tulajdonába került, így öröklődött László Magdáig, akinél 1944 nyarán bukkant fel. A kézirat előkerüléséről Papp Viktor adott hírt az Új Magyarság hasábjain, majd a hírt a Nagyvárad című lap is közölte. Papp Viktor zeneesztétaként Erkellel foglalkozott, ennek kapcsán egyszer egy hölgy megkérdezte tőle, miért nem közli a Himnusz eredeti kéziratát. Papp Viktor azt felelte, azért mert nincs meg, majd hozzátette, Kölcsey kortársait kivéve senki nem látta a kéziratot. A társaság egy lelkes tagja megjegyezte, ő bizony László Magda lakásán látta az eredeti kéziratot. Papp Viktor felkereste a hölgyet, és a kéziratról kiderült, hogy valóban az eredeti Himnusz.

1946 decemberében az Országos Széchényi Könyvtár megvásárolta a kéziratcsomót, amely úgy néz ki, mintha valami megégette volna. A sérülés, amely mindkét fólión látszik, nem lángégés, hanem úgynevezett tintamarás. Az Országos Széchényi Könyvtár restaurátorainak véleménye szerint savas tinta ömlött a papír szélére. Magának az írásképnek semmi baja nem lett.

Nem Kölcsey tintája okozhatta a bajt, hanem valamikor ezt a két kéziratlapot véletlenül savas tintával önthették le. A papír jó állapotban van, nincs rajta penész vagy gomba. A kézirat különös bánásmódot nem igényel, ám amikor kiállítják, megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat kell biztosítani számára.

https://nemzetikonyvtar.blog.hu