Rólunk

2018. augusztus 23. 154 Views

1784-ben II. József (a kalapos király) osztrák császár engedélye (a Türelmi Rendelet - németül Toleranzpatent, latinosan: tolerancia - II. József német-római császár, magyar és cseh király egyik első, legfontosabb intézkedése volt 1781. október 25-én, amellyel szabad vallásgyakorlást és hivatalviselést biztosított egyes felekezeteknek.

A reformátusok, evangélikusok és görögkeletiek számára szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett az eddiginél. Ahol legalább száz, nem katolikus család élt, ott azok saját költségükön létesíthettek, illetve fenntarthattak helyi gyülekezeteket, sőt – torony és harang nélkül, nem közútról nyíló bejárattal – templomokat is építhettek. A fent említett felekezetek hívei semmiféle megkülönböztetést nem szenvedtek ezentúl a hivatali pályán. Az intézkedéseket a tolerancia eszménye és a birodalom egységesítésének vágya ihlette. Ugyanebben az évben a kb. 83000 magyarországi zsidó helyzetét is rendezték) nyomán elkezdődött a jelenlegi templom építése. A város akkori katolikus ura csak az akkori szemétdombon adott helyet a reformátusok temploma felépítéséhez. Nem gondolta volna akkor, hogy az lesz a város legszebb része ma. 1787. november 16-án felszentelték az Elder Jakab által tervezett és felépített templomot. Az akkori lelkészét, korának híres krónikását, Keresztesi Józsefet szélnek eresztették, enni sem adtak neki. Szalacsra távozott, ahol el is temették. Az egyház igen nagy fejlődésnek indult, iskolát, árvaházat hozott létre. A tornyot csak majd’ száz év múlva lehetett felépíteni, a Türelmi Rendeletnek megfelelően. 1884-ben, a Millennium évében avatták a tornyot, melyet ifj. Rimanóczy  Kálmán, a város főépítésze tervezett eklektikus stílusban. 850 kg-os kisharangját  is ekkor húzták fel ünnepélyes körülmények között. Az első világháborúba vitték nagyharangját, melyet azóta is hiányol és pótolni szeretne a gyülekezet.

Még több ebben a kategoriában: « Presbitérium