Névnapköszöntő

2018. szeptember 21., péntek. Ma Máté és Mirella napja van.
Szeretettel köszöntjük mindazokat, akik ma ünneplik névnapjukat. Holnap Móric napja lesz!
 

      A mozgalmas református egyházi hitéletre fényt vetnek a Váradon nagy számmal tartott gyűlések és zsinatok, a melyek közül nagy jelentőségénél fogva ki kell emelnünk az 1569. október 10-én tartott híres „disputatió”-t (vitatkozás), mely Magyarországon a kálvinizmus és unitárizmus jövője felett döntött.

           A fejedelem - II. János - Szapolyai János Zsigmond István - (Buda1540július 7. – Gyulafehérvár1571március 10), udvari nép és nemesség jelenlétében tíz napon keresztül tartott s benne a két irányzat legkiválóbb férfiai vettek részt; továbbá, az 1577 február 6-iki zsinatot, melyen a Meliusz-féle kánonok (articuli majores), valamint ezeknek Gönczi Ferencz által egybeállított rövid kivonata (articuli minores) megerősíttettek. Végül az 1612. február 12-iki, Szilvásujfalvi Imre váradi lelkész ügyében tartott zsinatot, melyen a református egyházban a puritánizmus néven megindult mozgalom előfutárát hivatalából letették és az általa képviselt irányzat ellen 16 pontból álló határozatot hoztak.

       A váradi református egyház gyors felvirágzása míg egyfelől a kedvező politikai alakulásoknak, Erdély protestáns fejedelmei anyagi támogatásának, kiváló és a kor színvonalán álló tudós lelkészeinek, a milyenek voltak egyebek között: Czeglédi György, Károli Péter, később tiszántúli szuperintendens, Pécsváradi Péter, Pázmány művének hatalmas czáfolója, keserűi Dajka János, a ki erdélyi püspök lett, stb; továbbá előkelő világi  patronusainak, a  kiknek sorában a  Csáky, Telegdy  család,  Rhédey  Ferencz, Ibrányi Mihály váradi kapitány stb. neveivel találkozunk: addig másfelől nagy hírű főiskolájának tudható be.

       A váradi hitvita után a frontok lassan megmerevedtek. Egyre kevesebb remény maradt arra, hogy a két tábor egyesítése hitviták rendezésével még elérhető lesz. Méliusz és trinitárius társai a fejedelem előtt most már véglegesen kegyvesztettek lettek. Az unitáriusok pedig János Zsigmond támogatása mellett már olyan erősnek érezték magukat, hogy Erdély határain túlmenő terjeszkedésre is gondoltak. Méliusz minden ellenállása dacára is sikerült az unitarizmusnak legalább átmeneti időre a tiszántúli református egyházkerület Körös-Maros- táji alföldi részeibe behatolnia, s ott gyülekezeteket alkotnia.

 

 

 

Bejelentkezés

Látogató számláló

Mai látogatók 215
Ezen a héten 1912
Ebben a hónapban 5675
Összes nap 17663

Oldalainkat 21 vendég és 0 tag böngészi

 
 
 
 

www.nagyvaradolaszi.ro / Minden jog fentartva!
Ha eszrevetele van a honlappal kapcsolatban vagy szeretne on is egy hasonlo weboldalt irjon a webmesternek: webmester@nagyvaradolaszi.ro