Névnapköszöntő

2018. szeptember 21., péntek. Ma Máté és Mirella napja van.
Szeretettel köszöntjük mindazokat, akik ma ünneplik névnapjukat. Holnap Móric napja lesz!
 

       Bullinger Heinrich Zwingli Ulrich utóda zürichi lelkipásztorként és a reformáció helvét (svájci) ágának zászlóvivője. Neki köszönhetjük a Magyar Református Egyház másik hitvallási iratát, a II. Helvét Hitvallást.

           1504-ben született a svájci Bremgartenben. Kölni tanulmányai során olvasta Rotterdami Erasmus, Luther Márton és utóbbi tanítványa, Philipp Melanchthon írásait, melyek hatására csatlakozott a reformációhoz.

         Az 1520-as években a kappeli kolostor tanítója volt, ahol megismerkedett Ulrich Zwinglivel és tanaival, melyeket ő maga is követni kezdett. Zwingli 1531-ben bekövetkezett halála után ő lett az utóda. A reformáció mellé álló zürichiek 1536-ban fogadták el az I. Helvét Hitvallást – Svájc korabeli neve Helvécia volt, – amit már Bullinger szövegezett meg. Ezt követően 1549-ben Kálvin Jánossal sikeresen megegyezett az úrvacsora körül zajló teológiai vita különböző kérdéseiben. Ennek hatására az addig egymástól függetlenül fejlődő zürichi és genfi reformáció egységessé vált az istentisztelet kérdésében.

           Az egyesülés szellemében 1562-ben megszületett a II. Helvét Hitvallás, melyet Heinrich Bullinger 58 éves korában saját hitvallásaként fogalmazott meg az „Isten Igéjéből" következően.   Az úrvacsoráról szóló vita lezárásának érdekében III. Frigyes pfalzi választófejedelem és közössége elfogadta Bullinger teológiai nyilatkozatát és ez vált az ő hitvallásukká is.

A közös hitvallás léte azért vált fontossá, mert az 1555-ös augsburgi vallásbéke csak a lutheránus és római katolikus felekezetet fogadta el. Heidelberg és III. Frigyes azonban a svájci tanítást követte, így a vallásbéke nyújtotta védelem és béke nem terjedt ki rájuk. A svájci kantonok Bullingerhez fordultak 1566-ban és aláírták a II. Helvét Hitvallást. Ezt követően Európa református egyházai szinte azonnal csatlakoztak a nyilatkozathoz, többek között a lengyelek és a magyarok  is.

A reformátor hosszú és tartalmas élet után 1575. szeptember 17-én hunyt el hazájában. Első magyar nyelvű fordítása (Szenczi Csene Péter) 1616-ban jelent meg. Mai magyar nyelvű fordítását dr. Buzogány Dezső, kolozsvári teológiai professzor készítette, a Magyar Református Egyház 2017. június 24-i ünnepi zsinati ülésén pedig elfogadta.    

 /Magyarországi Református Egyház sorozata/

 

 

 

Bejelentkezés

Látogató számláló

Mai látogatók 201
Ezen a héten 1898
Ebben a hónapban 5661
Összes nap 17649

Oldalainkat 7 vendég és 0 tag böngészi

 
 
 
 

www.nagyvaradolaszi.ro / Minden jog fentartva!
Ha eszrevetele van a honlappal kapcsolatban vagy szeretne on is egy hasonlo weboldalt irjon a webmesternek: webmester@nagyvaradolaszi.ro